Jószomszédi viszony... reméljük nem iszony :)

Mivel kertes házas övezetről beszélünk, így természetesen lesznek szomszédaink, pontosabban már vannak, hiszen ők már ott laknak, mi leszünk a betelepülők.

Az első utcabeli ismerősünk a szembe-szomszédság férfi tagja. Még akkor ismerkedtünk meg, amikor még az egyik problémás telket nézegettük. Ugyanis az a telek az ő telkük végébe esett. 

Nagy örömmel és lelkesedéssel köszöntött bennünket, hogy ugye megvesszük a telket. Aztán persze lehűtöttük, hogy még csak nézelődünk és egyébként is problémás egy kicsit a tulajdonos. Ez utóbbit ő is megerősítette, illetve ő hívta fel a figyelmet arra, hogy a közművekkel lehetnek problémák.

Aztán teltek a hetek és megvettük a telkünket. Akkor már nem hátsó, hanem szembe szomszédokká váltunk, ugyanis ugyanazon a tengelyen, csak egy utcával lejjebb választottuk ki jövendőbeli otthonunk helyét.

Mikor a közművesítéssel kapcsolatos dolgokat nyomoztuk, akkor pusztán érdeklődés szinten csöngettünk be hozzájuk, akkor már megismerkedtünk a feleségével és a gyerekeikkel is találkoztunk. A felesége önkormányzati képviselő... még nem döntöttük el, hogy ez nekünk jó vagy nem. :)

Az utca többi lakója a telken való motoszkálásunkat (földmérés és körbemadzagozás) kicsit bizalmatlanul figyelte, reméljük, hogy ez később oldódni fog.

Szóval a szembe-szomszédokkal sikeres megismerkedtünk, sőt már kérnünk is kellett tőlük, pl. kalapácsot, kis homokot. Sőt vizet és áramot is szerettünk volna egy kis betonozáshoz. Le volt zsírozva a dolog, de pont azon a hétvégén nem voltak otthon, amikor nekünk kellett volna a segítség.

Így némi fejtörést okozott, hogy hogyan is tudjuk megoldani. 

Az áramot a kőműves ötlete alapján aggregátorral oldottuk meg. A víznél pedig akadt néhány önkéntes segítőnk. Egyrészt Peti rokonai kisegítettek bennünket párszáz liter vízzel, amit autóval 20-25-30 literes kannákban szállítottunk a helyszínre és Peti karerejének köszönhetően jutott be a kőműveshordóba és később a betonra locsolás gyanánt.

Visszatérve a szomszédokra, természetesen az utcában is akadt segítőnk. A kerítésalap kiásását végezte éppen a kicsi, de erőteljes bobcat munkagép, mikor egy idősebb hölgy odajött Petihez, hogy beszélni akar vele. Kiderült, hogy pár telekkel arrébb van a "birtoka", és lenne néhány felesleges betoncsöve, amit felajánlana nekünk az árok-lefedési projekthez, ugyanis pont a mi oldalunkon van a vízelvezető árok, amit természetesen nem szabad betemetni, meg kell oldani az esővíz utcai elvezetését, erre pedig ezeket a hatalmas betoncsöveket szokták beépíteni az árokba és erre jön rá a föld és beálló burkolata. 

Aztán egy jó óra múlva ismét visszatért, hogy figyeljünk a földben lévő telefon és internetkábelre, mert mindenhová beálltak a szerelők a vezetékkel... cirka fél óra múlva a markoló kanál el is vágta ezeket a vezetékeket, szerencsére nem volt bennük még élet. 

Harmadik nekifutásra azt is felajánlotta, hogy a fúrt kútjából kaphatunk vizet másnap.

Szombat reggel, mikor Peti épp nekiállt a kimaradt szakasz ásásának, odajött hozzánk a majdnem szembe-szomszédunk, hogy a tegnapi hölgy szólt neki, hogy segítsen már nekünk vízügyben, mert mégiscsak közelebb vannak, kiderült, hogy neki is fúrt kútja van.

Hamarosan a tegnapi hölgy is megérkezett, pár tanáccsal elláttak bennünket például vízakna ügyben.

Aztán még vannak beépítetlen telkek a szomszédságunkban. A két oldalsó szomszédunk egyenlőre nem építkezik. Időközben a mögöttünk lévő telek is elkelt. Annak a tulajdonosa egy kicsit sokat beszél, de szerintem nem lesz vele sem gondunk.

Ahogy látható, elég pozitívak az élményeink a szomszédsággal kapcsolatban. 

Talán egy kivétel erősíti a szabályt, de ő igazából nem szomszéd, egy utcával lejjebbről száguldott oda hozzánk óriási fékcsikorgással és porfelhővel. Szombaton reggel fél 8-kor a kőművesek pontosan kettőt vágtak a flex-szel. Ez az úriembernek nem nevezhető bájgúnár pedig magából kikelve raplikázott, hogy nem hagyjuk őket aludni. 

Peti még saját magán is meglepődött, hogy milyen higgadtan tudta kezelni a pacákot, aki hamar eltávozott körünkből. Hát mit mondjak, 20 év rutin + az évek. :)