Mivel rendelkezem lakáskassza szerződéssel, ezért úgy gondoltuk - a lehetőségeket mérlegelve -, hogy a telekvásárlásba ezt forgatjuk be, így több készpénzünk marad. Ugyanis jó tudni, hogy a lakáskassza ingatlan vásárlásra, felújításra és 60%-os készültség esetén építkezésre használható.
Természetesen amilyen a mi szerencsénk, ezzel is akadtak problémák.
Az üzletkötőmmel és a központtal is készítettem előbírálatot, nehogy a két szék között a földre huppanjunk. Mindegyik esetben pozitív volt az eredmény, ezért mertük bevállalni, hogy meggyőzzük a kiszemelt telek tulajdonosát, engedje meg, hogy igénybe vegyük ezt a lehetőséget.
Az úr elég negatívan állt hozzá a dologhoz, ezért kénytelenek voltunk további fél millió plusz kifizetését bevállalni, mivel esélytelen volt újabb telek felhajtása, hiszen ismertük a környék összes eladó telkét és a többi szóba sem jöhetett.
A szerződést négyszeri nekifutásra sikerült aláírnunk. Egyszer az eladónak nem volt jó, aztán az ügyvédnek jött közbe hol ez, hol az. De végül sikerült nyélbe ütni az aláírást.
Ezzel párhuzamosan intéztük a lakáskassza folyósítással kapcsolatos ügyeket, ami szintén nem volt egyszerű történet. Ugyanis az üzletkötő hölgy eléggé szét volt esve.
Ezzel párhuzamosan intéztük a lakáskassza folyósítással kapcsolatos ügyeket, ami szintén nem volt egyszerű történet. Ugyanis az üzletkötő hölgy eléggé szét volt esve.
Rögtön azzal indult az ügy, hogy a igényléshez szükséges értékbecslést készítő fiatalember pár napon belül kijött a helyszínre, viszont kb. 1,5 hétre volt szükség, hogy feltöltse a lakáskassza belső rendszerébe az értékbecslés eredményét.
Összekészítettünk és leadtunk minden papírt az üzletkötőnek. Eltelt pár nap mire telefonált, hogy van egy (számára kicsit, nekünk annál nagyobbnak tűnő) probléma. Anyukámat nem akarták elfogadni adóstársnak, mert már túlkoros. Jártak a kerekek a fejünkben, hogy milyen megoldás lehetséges. A másik oldalon semmi ötlet nem volt, az én fejemből pattant ki a szikra, hogy ha anyukám átkerül a másik szerződésről ide kedvezményezettnek, akkor viszont már simán lehet adóstárs, mert a kedvezményezettnél nincs korhatár.
Persze mindenkinél felmerül a kérdés, hogy miért nem a párom az adóstárs. Ennek prózai oka van, egyrészt nem vagyunk házasok, másrészt ő akkor költözött haza külföldről és még nem zárultak le a kinti dolgai, az itthoniak pedig még nem indultak be. Ezek viszont jelentős akadályt képeznek egy lakáskasszás szerződés megkötésénél.
Végül minden papírunk a kérelemhez rendbe lett téve és beadásra került. Ekkortól elkezdődött a visszaszámlálás, hogy az adás-vételi szerződésben meghatározott határidőig nyélbe legyen ütve a fundamentás átutalás.
Aki ilyet szeretne bevállalni, az készüljön fel az idegtépő várakozásra.
Menet közben kiderült, hogy a MÁK-nál kemény 30 napot üldögélnek a papíron, mire végre valahára kiadnak egy igazolást.
Húsvét után a nyuszi hozta nekünk a pozitív hitelbírálatot és a szerződést, futhattunk a közjegyzőhöz aláírni a papírokat és összeszedni a szükséges igazolásokat, nem aprópénzért.
Jó tanács: ha gyorsítani szeretnétek az ügyintézést, akkor semmiképpen ne postázzatok, hanem közvetlenül vigyétek be az ügyfélszolgálatra. Ahol kicsit körülményesek, egyesével lepipálják a papírokat és az aláírásokat is, így viszont biztosan beérkezik minden szükséges papíros.
Azt érdemes bekalkulálni, hogy csak úgy röpködnek a 20 ezresek, amit még pluszban be kell fizetni, illetve levon a Fundamenta. Például: ügyvédi és közjegyzői díjak, földhivatali illeték és bejegyzési díjak, szerződésmódosítási díj stb.
A lényeg a lényeg, hogy április végére átfutott az ügy a rendszeren, így még határidőn belül teljesültek a kifizetések az eladó felé, így nem kényszerültünk szerződést módosítani.
Összekészítettünk és leadtunk minden papírt az üzletkötőnek. Eltelt pár nap mire telefonált, hogy van egy (számára kicsit, nekünk annál nagyobbnak tűnő) probléma. Anyukámat nem akarták elfogadni adóstársnak, mert már túlkoros. Jártak a kerekek a fejünkben, hogy milyen megoldás lehetséges. A másik oldalon semmi ötlet nem volt, az én fejemből pattant ki a szikra, hogy ha anyukám átkerül a másik szerződésről ide kedvezményezettnek, akkor viszont már simán lehet adóstárs, mert a kedvezményezettnél nincs korhatár.
Persze mindenkinél felmerül a kérdés, hogy miért nem a párom az adóstárs. Ennek prózai oka van, egyrészt nem vagyunk házasok, másrészt ő akkor költözött haza külföldről és még nem zárultak le a kinti dolgai, az itthoniak pedig még nem indultak be. Ezek viszont jelentős akadályt képeznek egy lakáskasszás szerződés megkötésénél.
Végül minden papírunk a kérelemhez rendbe lett téve és beadásra került. Ekkortól elkezdődött a visszaszámlálás, hogy az adás-vételi szerződésben meghatározott határidőig nyélbe legyen ütve a fundamentás átutalás.
Aki ilyet szeretne bevállalni, az készüljön fel az idegtépő várakozásra.
Menet közben kiderült, hogy a MÁK-nál kemény 30 napot üldögélnek a papíron, mire végre valahára kiadnak egy igazolást.
Húsvét után a nyuszi hozta nekünk a pozitív hitelbírálatot és a szerződést, futhattunk a közjegyzőhöz aláírni a papírokat és összeszedni a szükséges igazolásokat, nem aprópénzért.
Jó tanács: ha gyorsítani szeretnétek az ügyintézést, akkor semmiképpen ne postázzatok, hanem közvetlenül vigyétek be az ügyfélszolgálatra. Ahol kicsit körülményesek, egyesével lepipálják a papírokat és az aláírásokat is, így viszont biztosan beérkezik minden szükséges papíros.
Azt érdemes bekalkulálni, hogy csak úgy röpködnek a 20 ezresek, amit még pluszban be kell fizetni, illetve levon a Fundamenta. Például: ügyvédi és közjegyzői díjak, földhivatali illeték és bejegyzési díjak, szerződésmódosítási díj stb.
A lényeg a lényeg, hogy április végére átfutott az ügy a rendszeren, így még határidőn belül teljesültek a kifizetések az eladó felé, így nem kényszerültünk szerződést módosítani.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése